2012. június 17., vasárnap

14. Just stars

Hajnal ötkor felriadtam. Rémálmom volt. Pedig többnyire nem álmodok. Megpróbálom inkább ezt az álmot kiverni a fejemből. Leszedtem magamról Harry kezét (mert még mindig engem ölelgetett) és óvatosan kiosontam a szobából. Halkan becsuktam magam mögött az ajtót, majd az emeletről lementem a konyhába. Kivettem a hűtőből egy dobozos kólát. Kimentem a hátsóajtón át az udvarra és leültem törökülésben a fűre. Kinyitottam a kólámat és iszogattam, miközben a csillagos eget bámultam. Néha szeretem a csillagokat bámulni és csak gondolkozni. Halk lépteket hallottam a hátam mögül, de nem mozdultam. Gondoltam, talán nem vesz észre az a valaki. Egyre közelebb jött az a valaki, és végül közvetlen mögém ült. Nem fordultam meg. Majd csak megszólal nem?! Éreztem ahogy közelebb hajol a nyakamhoz. Már a szuszogását éreztem a bőrömön, és egy csókot nyomott a nyakamra. Most már nem bírtam. Megfordultam és rá néztem. Zayn ült mögöttem.
-Te mit csinálsz kint ilyen későn?-mosolygott rám.
-Ez mi volt?-néztem rá nagy szemekkel.
-Micsoda?-mosolygott tovább.
-Amit az előbb csináltál.
-Semmi.
-Zayn. Figyelj. Te vagy a legjobb barátom és ezt a barátságot nem ronthatja el valami múló szeszély.
-Milyen szeszély. Miről beszélsz Carly?
-Ezekre a kirohanásaidra.
-Ezek nem kirohanások. Hanem az érzéseim.
-Akkor tartsd kordában az érzéseidet kérlek, mert nekem fontos vagy.
-Akkor mutasd ki.-vágta rá, és megcsókolt.
Így még senki nem csókolt meg. Eszméletlen jól csókolt. Vadan és szenvedélyesen, de ugyanakkor lágyan is. Akaratlanul is viszonoztam a csókot. Mikor elváltak ajkaink csillogó szemekkel nézett rám.
-Te is élvezted. Ne tagadd.
Először csak nagyokat pislogtam rá, majd megpofoztam, felálltam és visszarohantam a házba. Megcsaltam Harry-t. Igaz, hogy ő is ezt tette velem, de nem kellett volna a szintjére süllyednem. A nappaliba leültem a díványra, felhúztam a lábam és azt átkulcsoltam a karommal. Csak bámultam a falat, mintha valami érdekes szöveg lenne rajta. Pár perc elteltével Zayn is besétált az udvarról és leült hozzám.
-Figyelj. Én....
-Kuss már!-mondtam, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Tán még az előző csóknál is vadabb volt.
-Ki vagy és mit tettél a félénk kis Carly-val?-vigyorgott rám a csókunk végén.
-Túl unalmas volt, szóval leváltottam.-vigyorodtam el.
-Hmmm....még nem is mondtam, hogy milyen szexy vagy pólóban és fehérneműben.-mondta és egy féloldalas mosollyal ajándékozott meg.
-Kösz. Asszem.-nyögtem ki.
-De nem fázol? Itt kicsit hűvös van.
-Nem fázok annyira.-motyogtam.
-Gyere fel a szobámba. Ott jobb az idő.-mondta egy kaján vigyor kíséretében.
-Te kis te.-nevettem fel halkan.
Halkan felosontunk a szobájába. Leültünk az ágyára.
-Itt is hideg van.-mosolyodtam el.
-Gyere ide.-vigyorodott el, magához rántott és megölelt.
-Most mit kezdjek Harry-vel?-motyogtam.
-Nem tudom. De ezt nem kéne neki elmondani.
-Szerintem sem. De most akkor olyan vagyok mint ő. Én is megcsaltam. Hogy lehetek ilyen szemét?!
-Ne hülyéskedj. Nem vagy az.-mondta és egy puszit nyomott a homlokomra.
Nagyot sóhajtottam, majd még jobban hozzá bújtam. Nagyon szar érzés megcsalni valakit.
-És ha megtudja, hogy mi történt? Láttad, hogy amikor semmi nem történt, akkor is hogy kiakadt.
-Majd kitalálunk valamit. Nyugi. De most aludjunk. Jó?
-Ahham.
Mindketten bemásztunk az ágyába és elaludtunk.
Reggel arra keltünk, hogy Louis és Harry ront be a szobába. A nagy robajra riadtan néztünk fel mindketten a fiúkra.
-Mi a franc?-nézett rájuk kérdőn Zayn.
-Látod Harry. Mondtam, hogy megtaláljuk Carly-t. Nyugi van.-motyogta Louis.
-Mit keresel ennek a szobájában?-nézett rám nagy szemekkel Harry.
-Ennek neve is van. Méghozzá Zayn és nem tudtom mit keresek itt....öööö...lehet megint alva jártam. Szoktam.-hadartam a hülyeségeimet. Próbáltam valami okot találni rá, ami nem az, hogy egész hajnalban smároltunk, aztán együtt aludtunk el, mert fáztam.
-Alvajárás...mi?-nézett rám Harry olyan "te engem ne nézz hülyének" tekintettel.
-Aha.-motyogtam.
-Bizonyítsd be.
-Mégis hogy? Mellesleg nem kell neked megfelelnem. Amúgy is. Inkább menj el tusolni megint, mert innen érzem, hogy még mindig pia szagod van.
Átmásztam Zayn-en és kimentem a szobából. Lementem a szobából a konyhába ahol Niall volt, és ettem vele egy tál müzlit.
-Mi a balhé csajszi?-nézett rám.
-Mindegy. Csak Harry. Nem ér annyit, hogy idegesítsem magam rajta.
-Értem.-jó hogy nem feszegette a témát.
 Később már mind a hatan a nappaliban ültünk és csendben bámultuk a tévét. Én Harry és Zayn között  ültem. Kicsit kellemetlen volt.

2 megjegyzés: