2012. november 11., vasárnap

20. Azt hiszem

És itt a huszadik fejezet. Bocsi, hogy ennyire későn hoztam, de nem volt időm megírni a részt. Nah szóval, remélem tetszeni fog, és jó olvasást. A kövi fejezet 3 komi után jön :) xxx 

Niall szavai élesen csengtek a fülemben. Nem dönthetek. Ezt nem tudom megcsinálni. Nagyokat pislogtam és pont megakartam volna szólalni, hogy ezt nem tudom, amikor valaki megfogta a vállam. Megfordultam. Harry állt ott. Nem bírtam tovább. Hirtelen felálltam és megcsókoltam. Kicsit meglepődött, de viszonozta a csókot. Kezeit csípőmön pihentette, míg én a nyakát karoltam át. Niall elkezdte köszörülni a torkát, annak jeléül, hogy álljunk le. Harry-vel elváltunk egymástól és én elmosolyodtam.
-Nagyon hiányoztál.-mondtam, és közben arcát fürkésztem.
-Te is nekem. El sem tudod képzelni, hogy mennyire.-mondta és megpuszilta a homlokom.
-Nos, ha máskor valami szerelmi bánata van, csak jöjjön Mr. Niall Horan szerelmi tanácsadóhoz.-mondtam komoly fejjel büszkén Niall.
Elkezdtem röhögni, és óvatosan vállba vágtam.
-Édes, mit szólnál hozzá, ha elmennénk. Olyan régóta szeretnék már beszélgetni veled. -nézett rám Harry, mire bólintottam.
Intettem Amina-nak és Niall-nek, majd elmentünk.
Beszálltunk Harry kocsijába és elindultunk.
-Hova megyünk?
-Hozzánk.-vigyorgott rám.
Amint megállt a ház előtt, kipattant a kocsiból. Én is kiszálltam és mire odaértem az ajtóhoz, azt már ki is nyitotta.
-Csak ön után hölgyem.-vigyorodott el pimaszul.
-Köszönöm uram.-mondtam komoly arckifejezéssel, de nem bírtam ki, így a végére elröhögtem magam.
Becsuktam a bejárati ajtót, és mire visszafordultam Harry-hez, máris letámadta ajkaimat. Nekinyomott engem az ajtóhoz, és vadul faltuk egymás ajkait. Megnyalta alsó ajkamat, bejutásért könyörögve, de én nem adtam meg neki. Nem akartam sietni. Még jobban az ajtóhoz nyomott, már ha ez lehetséges, és ajkaimat kezdte harapdálni, és szívogatni. Ajkaim elnyíltak és nyelveink vad csatát vívtak egymással. Régóta kívántam már őt. Vágytam a csókjaira. Hogy ismét megízlelhessem őt. Csókunk közben egyik kezemmel a nyakát karoltam át, míg másikkal a hajába túrtam. Ő addig combomat simogatta. Elhúzódtam egy kicsit tőle.
-Kis mohó. Erről szerettél volna beszélgetni?-mosolyogtam rá.
-Dehogy...-mondta, de mosolya elárulta, és ajkai újra rátaláltak enyémekre.
-Annyira hiányoztál bébi.-motyogta fülembe, majd nyakamat kezdte csókolgatni, mire én felsóhajtottam.
Ismét elhúzódtam egy kicsit tőle, és komolyan, és mélyen a szemébe néztem.
-Olyan bunkó voltam. Nem kellett volna Zayn-nel.....tudod...-motyogtam és lesütöttem a szememet-és annyira bunkó voltam.....
-Kicsim, el van felejtve. Nagyon fájt, de megérdemeltem azok után, ahogy viselkedtem veled, vagyis ahogy nem....
Szorosan átöleltem őt, és a nyakához odanyomtam az arcom, majd egy csókot leheltem rá.
-Szeretlek.-suttogtam a fülébe.
-Én is téged. És ezen senki és semmi nem tud változtatni. Értve?-nézett a szemembe mosolyogva.
Bólintottam egyet és megpusziltam.
-Megyek iszom egy pohár vizet. Te is kérsz?-kérdeztem, már mikor elindultam a konyha felé.
-Nem köszi. Majd a szobámba gyere fel.
Megittam a vizet és mielőtt felmentem volna Harry-hez ránéztem gyorsan az órára. Gyorsan elszaladt az idő. Fél tíz volt. Nem foglalkoztam vele nagyon, hogy hol lehetnek a többiek vagy valami, csak felmentem Harry-hez. most ő volt az egyetlen aki érdekelt. Mire felértem, ő ott feküdt az ágyon kifeküdve. Odabújtam mellé, ő átkarolt engem.
-Soha többé nem engedlek el.-suttogta a fülembe, és ezután csak az egyenletes szuszogását hallottam, ami lassan engem is elrepített az álmok birodalmába.